gyász feldolgozása címkéjű bejegyzések:

Szeretteink halálának feldolgozása 6 – elengedés gyakorlat

A sorozat eddigi bejegyzéseiben volt sok szép elmélet a témát illetően, néha egy-egy gyakorlati javaslattal. Viszont konkrét ötletekkel még adós vagyok. Ezek fognak következni most: egy elengedés gyakorlat.

Ha egy szerettünk meghal, főleg ha nekünk számítva hirtelen, akkor szerintem egy ideig kettős életet élünk. Fel kell dolgoznunk a múltat és szembe kell néznünk a jövővel, fel kell építeni az új életünket. Ezt a két tevékenységet párhuzamosan célszerű végezni.

A bánatháj, és ami mögötte van: lelki túlsúly

Bánatháj - lelki túlsúly (freeimages / pensative-1109275-m)

Bánatháj – lelki túlsúly (freeimages / pensative-1109275-m)

Azt hiszem, sokszor érezzük úgy, hogy hiába fogyókúrázunk, hiába próbálunk megszabadulni pár kilótól, egyszerűen nem megy. Azok a fránya kilók megmakacsolják magukat. Valami megmagyarázhatatlan erő terel minket a hizlaló ételek felé újra és újra. Ugyanez a megmagyarázhatatlan erő leállít minket a tornáról, hogy ismét a tévé előtt kössünk ki. Ha ez érvényes rád, fontos, hogy nézzél mögé annak, hogy miért nem tudsz lefogyni. Mert ilyenkor a túlsúly oka a lelkedben keresendő. És amíg a lelki zavaraidat nem változtatod meg, addig vagy nagyon kínkeservesen, vagy egyáltalán nem fog menni a fogyás…

A legújabb írásomat kvázi megrendelésre készítettem. Schillinger Zsú, a Csodanő Online Fitneszterem >>> tulajdonosa azzal a kéréssel keresett meg, hogy írjak egy bánatos olvasójának. Ő azért nem tud lefogyni, mert meghalt a fia és az e miatt érzett bánatát az evésben vezeti le. Sajnos így jönnek fel rá a plusz kilók és nem tud elég kitartó lenni a tornázásban. A bánatháj kialakulásához még az is hozzájárul, hogy éjszakai műszakban is dolgozik. Mert ott valószínűleg nem tud magával mit kezdeni, nem tudja a saját szomorú gondolatait elviselni. Így megint csak az étel nyújt számára vigaszt és figyelemelterelést.

A bánatháj, és ami mögötte van

Olvasd el a bejegyzést, katt ide >>>!

Te mivel foglalod le magadat, ha egyedül vagy?

Szeretteink halálának feldolgozása 5 – a gyászmunka

Már régóta adós vagyok ennek a sorozatnak a folytatásával (a sorozat eddigi részeinek listázásához kattints ide: téma – szeretteink halála >>>). Időközben kialakult, hogy hogyan fogom rendezni a témát és mennyi még az, amit el szeretnék mondani az ügyben. Így már az is világos, hogy ez lesz az utolsó előtti bejegyzés.

Az előző írásban azt taglaltam, hogy miért célszerű megtanulni önmagunkat szeretni. A jelenbeliben kitérnék arra, hogy egy halott személy elengedésénél, a gyászmunka során önmagunk szeretetében milyen elemekre fontos nagy hangsúlyt fektetni.

Szeretteink halálának feldolgozása 4 – elfogadni magunkat

Folytatjuk a “szeretteink halálának feldolgozása” témát. Most egy kicsit belemászunk abba, hogyan lehet magadat megtanulni szeretni, hogy fel tudd oldani az érzelmi hiányt.

Szeretteink halálának feldolgozása: igazán önmagunk elfogadásával lehetséges (freeimages / heart-cross-2-1415366-m)

Szeretteink halálának feldolgozása: igazán önmagunk elfogadásával lehetséges (freeimages / heart-cross-2-1415366-m)

Nyomós ok saját magunk elfogadására

Hogy megengedjük magunknak azt, hogy saját magunkat szeressük, először nézzük meg ezt a kérdést globálisan, újra, emlékeztetőképpen. Mindannyian a Teremtő egyedi alkotásai vagyunk, egymással egyenrangúak, erősségekkel és gyengeségekkel. Mégpedig azért vagyunk ilyenek, hogy az erősségeinkből (a többlet energiákból) adjunk a többi embernek, a gyengeségeinket pedig próbáljuk meg fejleszteni (pótolni a hiányainkat). Ezt a pótlást elfogadhatjuk a többi embertől is, de elfogadhatnánk magunktól is. Mivel egyikünk a másikkal egyenrangú, és a Teremtő szemében egyaránt kedves, akkor nem mindegy, hogy kitől kinek áramlik a szeretet energiája? Nem az a lényeg, hogy áramoljon? Akár egy embernek önmaga felé is?

És mi a szeretet?

Egy példán már keresztül érzékeltettem egy előző cikkben (Szeretet vagy elvárás? A kiégés lelki okai >>>), de most megfogalmazom pontokban:

Szeretteink halálának feldolgozása 3 – az elmúlás fájdalma

A sorozat előző bejegyzéseiben arról volt szó, hogy hogyan viszonyulunk a halálhoz (Szeretteink halálának feldolgozása 1. – az élet és az elmúlás >>>), és mi az oka annak, hogy nem tudjuk a helyén kezelni az élet eme részét  (Szeretteink halálának feldolgozása 2. a gyászfeldolgozás>>>). A mostaniban példákkal érzékeltetném, hogy milyen belénk rögzült egészségtelen szokások, viselkedési minták miatt nem sikerül magunkat szeretni. Hogy miért visel meg minket annyira az elmúlás fájdalma.

Ezért most biztosan fogok sok kritikát kapni, de vágjunk bele!

Szeretteink halálának feldolgozása 2 – a gyászfeldolgozás

A gyászfeldolgozás alapjai: teli szeretet tank (freeimages / tulips-1168651-m)

A gyászfeldolgozás alapjai: teli szeretet tank (freeimages / tulips-1168651-m)

A sorozat előző részében (Szeretteink halálnak feldolgozása 1. az élet és az elmúlás >>>) arról volt szó, hogy hogyan viszonyulunk a halálhoz a modern kultúrában. Hogy hogyan nyilvánul meg az életünkben, hogy ilyen rossz vele a kapcsolatunk. Ebben a bejegyzésben azt járom körül, hogyan mi is az az érzelmi hiányérzet, amit pótolni kell ahhoz, hogy ez a hozzáállás változzon. Hogy a gyászfeldolgozás megtörténhessen.

Ha félünk a haláltól, vagy szeretteink halálát nehezen viseljük, akkor valószínűleg üres a szeretet-tankunk. Ezzel pedig hiányoznak belőlünk az egészséges gyászfeldolgozás alapjai. És azért üres ez a tank, mert nem tanítottak meg bennünket arra (sőt, egyenesen megtiltották nekünk) hogy feltöltsük saját magunknak. És nem is sikerült eddigi életünk során megtanulnunk.

Szeretteink halálának feldolgozása 1 – az Élet és az elmúlás

Sejtettem, hogy ez a téma elő fog kerülni, hogy egy kicsit helyretegyük, mert nagyon sok dogma és téveszme kapcsolódik hozzá. Köszönöm Marikának, hogy felvetette!

Hozzátartozó halála: az elmúlás a Természet jelensége (freeimages / autumn-fashion-1-1242676-m)

Hozzátartozó halála: az elmúlás a Természet jelensége (freeimages / autumn-fashion-1-1242676-m)

Mit jelent nekünk az Élet és az elmúlás, és mit más kultúráknak?

Kezdem azzal, hogy valószínűleg tisztában vagyunk vele: a halál a mi kultúránkban egy félelmet keltő esemény (ellentétben például a természeti népekkel, akik az élet velejárójának tartják). És ez valószínűleg azért van így, mert a “civilizált” emberek többsége nem ér rá élni. Nem tud a jelenben lenni, nem tud betelni az életével. Nem a saját sorsát éli, hanem többnyire másokét, másokkal foglalkozik. Így aztán, ha jön az elmúlás, húsz körömmel kapaszkodik az életéhez. Nem tudja nyugalommal elengedni, hiszen neki még dolga lenne. Tegyük hozzá, hogy ezt nagyon helyesen érzi, hiszen nem használta ki a számára megadatott időtartamot arra, hogy ténylegesen beteljesítse az életfeladatát.

Ezen oldal böngészésével elfogadod a cookie-k használatát. Több infó

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárom