Ne gondolj egy jegesmedvére! Avagy a gondolat teremtő ereje

A gondolat teremtő ereje: megjelenik a jegesmedve (freeimages / polar-bear-1-1229704-m)
A gondolat teremtő ereje: megjelenik a jegesmedve (freeimages / polar-bear-1-1229704-m)

Annak ellenére, hogy nagyon sok forrásból hallom, hogy azt, amit szeretnénk elérni, megvalósítani, amit várunk a másiktól, a lehető legpozitívabban célszerű megfogalmazni és elképzelni, a mindennapi életben azt tapasztalom, hogy ez nem olyan egyszerű. Legalábbis sok ember annyira hozzá van szokva a negatív megfogalmazáshoz (a “nem, ne” szavak használatához), bele van ragadva ezekbe a mintákba, hogy nem megy nekik az odafigyelés. Nem nézik, mit hogyan mondanak. Pedig ezen rengeteg múlik, mert a gondolat teremtő ereje tényleg nagy.

A gondolat teremtő ereje: a képzelet

Vegyük például a címben szereplő mondatot, amit Barbel Morh: Rendeld meg az Univerzumtól >>>! című könyvében olvastam (nagyon vicces és találó). Tehát, “Ne gondolj egy jegesmedvére!” Eszedbe jutott most egy jegesmedve, előtted van a jegesmedve képe? Igen? Valószínűleg soha életedben nem gondoltál olyan intenzíven egy jegesmedvére, mint most! Vajon miért?

Azért, mert az agyad a “Ne” szót figyelmen kívül hagyja, mintha ott sem lenne, és a mondat többi részére összpontosít! Mert így működnek az agysejtjeink, a képzeletünk.

Hogy milyen szerepe van ennek a hétköznapi életben? Nagyon is sok bonyodalmat okozhat.

A gondolat teremtő ereje minden nap

Például, ahogy sétálok az utcán, és van egy nagy pocsolya, amiben a gyerekek előszeretettel dagonyáznak, az anyukák halálra rémülve rohannak utánuk:

  • “NE menj bele a pocsolyába!”
  • “NE vizezd össze magadat!”
  • “Jaj, NE locsolj, mert csupa sár leszel!”
  • “Jaj, ne mássz fel, mert le fogsz esni!”
  • Stb.

És így tovább.

Persze, a gyerekek azt csinálják, amit várnak tőlük… Illetve amit nem várnak tőlük.

Ha ezeket a felszólításokat megnézzük, bennük van az a cél, amit az anyukák valószínűleg nem szeretnének elérni: az, hogy a gyerek belemenjen a pocsolyába, összevizezze magát és csupa sár legyen. Ilyenkor elgondolkodok, hogy tudat alatt az anyukának valószínűleg erős mosási kényszere lehet, és ezekkel az utasításokkal éri el azt, hogy a gondolat teremtő ereje révén plusz mosnivalót generál magának, amivel hasznosnak érezheti magát.

A közös cél: tisztaság ÉS boldog gyerek (freeimages / wellies-1-1057169-m)
A közös cél: tisztaság ÉS boldog gyerek (freeimages / wellies-1-1057169-m)

Fogalmazd meg máshogyan!

De, ha Te nem ilyen vagy, azaz időt és energiát akarsz magadnak spórolni, akkor kérlek, gondolkodj velem együtt. Hogyan lehetne ezeket a kéréseket máshogyan mondani a gyereknek, hogy a kívánt viselkedést érjük el vele? Gyakoroljunk egy kicsit!
Szerintem (én általában ilyen szavakat használok):

  • Kerüld ki a pocsolyát! Megegyeztünk, hogy csak gumicsizmában mehetsz bele.”
  • “Szeretném, ha vigyáznál a ruhádra és tiszta maradna.”
  • “Kapaszkodj!”
  • Stb.

Így kicsit más, nem?

Kérlek, írj olyan helyzeteket, amikben neked már sikerül(t) pozitívan megfogalmaznod a kívánt eredményt, és el is érted azt!

Ajánlott könyvek:
Barbel Mohr: Rendeld meg az Univerzumtól! >>>
Esther és Jerry Hicks: Salamon beavató meséi >>>