Most (újra) egy olyan témáról (a szégyenlős gyermek) lesz szó, amely sok embert érinthet, és amelyre egy kedves olvasó hívta fel a figyelmemet. Köszönet neki érte!

Egy kicsit leveleztünk ezzel az olvasóval, aki többek között tinédzserkora óta küzd pániktünetekkel, legalábbis annak diagnosztizált jelenséggel. (Hogy miért írom így, majd később elmagyarázom.) Azt írta, hogy a társas élete leromlott. Sokszor a boltba sem mer elmenni, vagy csak kísérettel. Folyton előjönnek alaptalan félelmei. Pl. idegenek előtti beszéddel vagy írással kapcsolatban, hivatalos ügyintézésnél, beszámoló tartásánál, telefonálásnál.

Megkérdeztem tőle, hogy mit gondol, mi lehet ennek a zavarának a gyökere. Azt gyanítja, hogy az, hogy nagyon félénk, gátlásos, szégyenlős gyermek volt… A szülei pedig úgy próbálták ezt “kinevelni” belőle, hogy rászóltak és megpofozták… Hogy ne legyen már ilyen “béna”, “muja”. Mert sokszor a szomszédoknak, rokonoknak sem mert szólni vagy köszönni, és ez a szüleinek nem tetszett… És más dolgok miatt is sok szapulást kapott a szüleitől…

Szégyenlős gyermek? Nem erőszakkal kell kezelni!

Azt tudnod kell, hogy a rendszeres szapulás és dorgálás, a lelki terror nem célravezető szülői viselkedés, ha a gyerek szégyellősségét szeretnénk oldani… A szülői szellemi-lelki-testi verés csak nagyon kevés esetben megoldás, mert csak még nagyobb stresszt és szorongást idéz elő a félénk gyerekben! És hogy mi a célravezető módja annak, hogy egy szégyellős és lámpalázas gyereket oldjunk?

Szégyenlős gyermek: időre és türelemre van szüksége

Véleményem szerint, például ha idegen helyre megyünk, és a gyerekünk lámpalázas lesz, akkor gondolhatunk arra, ami az igazság. Egy gyereknek a felnőtteknél több időre van szüksége, míg megszokja az új helyet. Mikro-elektromágneses energetikailag alkalmazkodnia kell hozzá! Tehát a szülő várjon, míg a gyerek feloldódik. A lányomnál ez bevált: ha rokonlátogatáskor megérkezés után erőltetem, hogy moströgtöndeazonnal puszild meg a nagymamát, akkor mögém bújik és ellenszegül. De ha kap tőlem fél órát, és bízom benne hogy lesz ez jobb, akkor egy idő után feloldódik és önszántából megy a nagymamának puszit adni!

Szégyenlős gyermek: pánik vagy fóbia?

És most már azt is elárulom, hogy ha valakiből a fent leírt helyzetek hozzák elő a kóros rosszullétet, az nem feltétlenül krónikus pánik. Sokkal inkább szociális fóbia! A kettő között az az egyik fő különbség, hogy a pánik előreláthatatlan alkalmakkor tör rá az emberre, a fóbia pedig mindig valamihez köthető: tárgyhoz, állathoz, élethelyzethez, és egyszerűbb is stresszoldó kezeléssel >>> feloldani.

Milyen módokon enyhítheted magadon a szociális fóbia tüneteit? Például:

• Többször elmeditálhatsz azon, hogy milyen érzés lett volna neked, ha a szüleid nem dorgáltak volna a szégyenlősséged miatt, hanem adtak volna neked feloldódásra időt. Ez elég nehéz lehet, ha nincs hozzá mintád. (Elárulok egy dolgot: a most készülő könyvem témája az lesz, hogy milyen a stresszelő, szorongásgeneráló és milyen a szorongásoldó szülő, az ő viselkedése… hogy el tudd képzelni magadnak!)

• Humorral kifigurázhatod a helyzetet. Konkrét tapasztalatok, minta nélkül ez sem lehet egyszerű, ennek a támogatására is lesz könyvünk >>> a későbbiekben.

• Új helyzetekben mindig adj magadnak időt a feloldódáshoz. “Éles” bevetések előtt pedig akár többször is térképezd fel a helyet.

• Előadások tartása esetén MINDIG használj “mankót”, puskát, jegyzetet. Amit az iskolában a fejünkbe plántáltak, hogy mindent fejből kell vágni dolgozatíráskor, el lehet felejteni, mert egészségtelen szemlélet.

• 

  Szorult helyzetekben “intézz” magadnak valamilyen védelmet. Ezeknek a lehetőségeiről részletesen írtam a “Hogyan dobj vissza kenyérrel?” című könyvben >>>. Például, ha mész az utcán és elfog a félelem, magad köré képzelsz egy sárkányt, ami megvéd. Vagy ha beszámolót kell tartani valahol, akkor hívsz angyali támogatást és a hallgatóság elé képzelsz egy vastag üveglapot.

• Hosszabb távon pedig célszerű valahogy feloldanod az érzelmi blokkjaidat, erre a stresszoldó kezelés >>> kiváló.

• És még sok más személyre szabott módszer lehet rá.

Neked mi jutott még eszedbe?