Önbizalom romboló feltételezések 2 – naivitás ellen óvatosság

Naivitás ellen: kifelé a rózsaszín ködből! (freeimages / white-ocean-sailboat-in-fog-1303640-m)
Naivitás ellen: kifelé a rózsaszín ködből! (freeimages / white-ocean-sailboat-in-fog-1303640-m)

Olvastam a napokban egy lányról, aki kitartóan küzd az előbbre jutásért, de sajnos csöbörből vödörbe esik. Hogy a fiatal pár, akivel kiadáscsökkentés végett az albérletét megosztotta, pár hónap együttélés után eltűnt és üres lakást hagytak maguk után… És hogy ugyanezen lány jóhiszeműen bevállalt egy autóhitelt egy fiúval közösen, amit most neki kell fizetnie, sőt egy gyorshajtásért kiszabott büntetést is, mert a fiú eltűnt az autóval. A kiadásai fedezésére kénytelen volt néhány hónapra olyan munkát is elvállalni, ahol nem jelentették be… A túlóráért és az üzletvezetésért pedig kevesebbet keresett, mint korábban.


Szerencsére van neki egy gondoskodó nővére, aki felkarolta őt egy érdekes kezdeményezés formájában, amely kezdeményezésről itt olvashatsz.

Naivitás ellen: le a rózsaszín szemüveget!

Ez az az eset, ahol az önbizalomhiány, a jóhiszeműség és a negatív értelemben vett naivitás már olyan mértékű egy ember fejében, hogy a szükséges óvintézkedéseket sem teszi meg. Azt feltételezi emberekről – és sajnos arra alkalmatlan emberekről – hogy egyet gondol velük, és beengedi őket az intim szférájába, feltételek szabása nélkül. Nem védi meg magát. Azt gondolja róluk, hogy meg lehet bennük bízni, jobban, mint saját magában. Valószínűleg nagyon szeretetre vágyik – és aztán pórul jár.
És szerintem nem az a legfőbb elakadás, hogy pórul jár. Hanem az, hogy nem tesz eleget a naivitás ellen, újra és újra és újra és újra belelép ugyanabba a gödörbe!

Naivitás ellen: szerelmi bájitalt inni tilos!

Még emlékszem néhány fiatalkori párkapcsolatomra, amelyekben én is a saját bőrömön tanultam meg, hogy mik a túlságosan pozitív feltételezések hátulütői és a másik eltérő elképzelésének a jelei. Amikor vártam a pasit, de nem jött el a randira… és még csak fel sem hívott… És persze azt feltételeztem, hogy szegény rosszul van, vagy éppen elrabolták az ufók, csak hogy a rózsaszín ködöt fenntartsam, hogy felmentsem őt a kapcsolattal együtt felvállalt felelőssége alól. Aztán persze idővel kiderült, hogy másmilyen kapcsolatra gondolt, mint én, amikor “összejöttünk”. Utólag nézve örülök, hogy semmi lényeges dolgot nem adtam oda neki. Leckének, tanulópénznek azonban jó volt.

Naivitás ellen: óvatosság!

Tehát, hogy tanuljunk az esetből… Amikor megismerünk egy embert, alapvetően kétfajta hozzáállással kezelhetjük:

  • Naivitás ellen: le a rózsaszín szemüveggel!(freeimages / occhiali-546179-m)
    Naivitás ellen: le a rózsaszín szemüveggel!(freeimages / occhiali-546179-m)

    Pozitívat feltételezünk róla, amíg rá nem cáfol. Azaz, bízunk benne, persze a szükséges óvatossággal.

  • Negatívat feltételezünk róla, amíg rá nem cáfol. Azaz, nem bízunk benne, megtartjuk a három lépés távolságot, amíg ki nem derül, hogy érdemes a bizalmunkra.

Te választod ki, hogy melyik hozzáállással élsz. Az óvatosságot viszont mindig célszerű betartani.

Az óvatosságnak ez a három pillére van:

  • Az általunk vállaltakat betartani. Mert csak így várhatjuk el a másiktól is, hogy korrekt legyen velünk.
  • Mindent meg kell kérdezni, amit csak lehet, “hülye” kérdéseket is fel kell tenni, mert a pontos információknak ez az alapja, és így nem ér meglepetés. Ez annak ellenére fontos, hogy a mai magyar társadalom szerintem a folyamatos kérdezősködőkre ferde szemmel tekint… És még “indokokat” is kitalál, hogy miért kell csöndben maradni. “Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna…Na igen, de akkor hogyan tanuljunk? És mi lenne, ha néha hülyék is lennénk? Valamint úgy gondolom, hogy az egészséges mértékű “dörzsöltség” sem kimondottan pozitív kicsengésű erény a köznyelvben. Pedig életmentő lehet! És, ha az illető nem válaszol a kérdésünkre, vagy kitér előle, akkor gyanakodhatunk, hogy esetleg nem a mi emberünk.
  • És, főként hivatalos ügyekben kell mindent írásba foglalni, mert csak a leírt tényekkel lehet hivatalos elégtételt kérni. Szó elszáll, írás megmarad. Ha a partnerünk nem hajlandó az írásba foglalásra, ez is jel lehet arra, hogy nem a mi emberünk.

Neked voltak az említett lányéhoz hasonló eseteid?

Te milyen jeleket tapasztaltál meg azt illetően, hogy a kelleténél pozitívabban láttál valakit?